Mit szúrt el Finta József a Mercure Hotel épületén, hol alakult ki utca egy virágzó bazár helyén, és hol volt egykor hatalmas földgömb a háztetőn? Ezekre a kérdésre kerestük többek közt a választ Ritoók Pál művészettörténész segítségével az egyik – Művészet a házakon című – Design Túrán.
A Párisi udvarból indulunk, hogy megszemléljük a Belvárosi takarékpénztár számára tervezett épület sajátosságait. A díszes épületet 1909-1913 között Schmahl Henrik tervei alapján építették, akire nagy hatást gyakorolt a mór építészet. Ez győzhette meg a megrendelőket is arról, hogy az ő munkáját válasszák, hiszen a gazdag ornamentika, a Róth Miksa-üvegablakok és -mozaikok, az arany díszítés és a díszítő rézlemezek, hatásosan fejezik ki bankház gazdagságát, hatalmát és erejét.
 |
A Párisi Udvaron keresztül haladva elérjük a Haris Bazár valamikori helyét, ahol az egykor üvegkupolával fedett udvarokon keresztülhaladva lehetett vásárolni. Helyén ma a Haris-köz található. Az utca érdekessége, hogy a házak helyére épült, az itt elhelyezkedő épületek alapterületét áldozták be a közterület kialakításáért. Ez a Váci utca felől nézve feltűnő, hiszen a környező házakhoz viszonyítva látható, hogy mennyire keskenyek az utca épületei. Építészettörténeti érdekessége a Haris köznek továbbá, hogy a teljes utca homlokzati kialakítását ugyanaz az építész, Feszty Adolf végezhette.
 |
A Váci utca 24. szám alatti épület ma egy ismert sportmárka boltjának ad helyet, de az épület kialakítása idején – 1929-ben – még a Mercedes autószalonja foglalta el az utcai portált. Biztosan ezzel magyarázhatjuk az épület Vidor Emil által tervezett modernista homlokzatát is. Az épület eléggé "öszvér műfajú", hiszen az utcai üzletportál és az első két emelet még modernista stílusú, és összefüggő fekete márványlapok burkolják, de az épület felső szintjein előreugró balusztrádos korlát a múlt emléke. Egy épületen belül láthatjuk a stíluspluralizmust, amely egész Budapestre jellemző. Ez az épület bár modern technológiával készült, a homlokzat kialakítása sokkal sérülékenyebb, mint például a vele szemközti ház egyszerű klinkertéglával és faragott mészkővel díszített hagyományos homlokzata.
Az építészeknek nem csupán az a feladatuk, hogy egy adott korszak számára építsenek, ráadásul fontos, hogy ne csupán esztétikailag, de funkcionálisan is megfeleljenek a tartósság és javíthatóság követelményeinek. Erre a Váci utcában negatív példa a Finta József által tervezett Mercure Hotel posztmodern épülete, a felhelyezett kerámialapok potyognak, a pótlásukhoz is minimum ipari alpinistákat kellene bérelni.
A kerámialapos díszítésnek egy jóval tartósabb, és mégis hatásos formáját az úgynevezett Thonet-házon láthatjuk. Az épület a híres bútorgyár tulajdonosai számára egyrészt befektetésként, másrészt látványos keretként szolgált, az alsó szint ugyanis a Thonet-bútorokat értékesítő boltnak adott helyet egykor. A szőnyegszerű Zsolnai-kerámiával egyedivé tett ház Lechner Ödön tervei szerint készült, Pártos Gyula és Klein H. János közreműködésével. A hangsúlyosan historizáló építészeti keret az I. Ferenc stílust idézi, ennek ellenére a szerkezet nem a kora reneszánsz építészeti megoldásaival operált: az épület tagozatai nem faragott mészkőből, hanem bádogból készültek.
 |
A hatalom, a gazdagság és az erő szimbóluma az Alpár Ignác tervei alapján készült Pesti Hazai Első Takarékpénztár monumentális épülete, ahol a béke, a bőség és a gazdagság üzenetét az épületet díszítő szobrok hivatottak érzékeltetni. A Lajta Béla tervei szerint készült a Rózsavölgyi zeneműbolt a hazai szecesszió jegyében épült, mellette áll a Török bank, amely annak ellenére vonzza a figyelmet a Szervita téren, hogy a tér egyik legkisebb épülete. Ennek eredeti kialakítása a felső erkélysortól felfelé tűnik fel, ahol Róth Miksa mozaikos homlokzati dísze látható. Az épületet valamikor egy hatalmas földgömb is koronázta, amely jellegzetes szimbóluma volt a világkereskedelemmel foglalkozó társaságoknak.
 |
Az 1963-ban épült Chemolimpex-ház, ma az OTP egyik központi épülete. Az építésekor modern épületet a kilencvenes évek közepén Gulyás Zoltán értelmezte újra, amikor áldozatául esett az akkor dívó posztmodern divatáramlatnak, így elveszített a jellegzetes modern, az amerikai felhőkarcolókat idéző stílusát.
Forrás: HVG online
Forrás: HVG online
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése