Miért jó a jóga? – gyakorlatok

Lehet, ezzel nem mondunk újat, de a jóga nem mozgásforma, hanem az önmagunkkal való kapcsolatteremtés egyik eszköze. A jóga nyolc iskolája közül a hatha jóga az, amely az ászannák és a légzés segítségével tanít meg kommunikálni a testünkkel, célja hogy megtaláljuk az egyensúlyt a test, a lélek és a szellem között.

Arra ugyan nincs bizonyítékunk, hogy a jóga egyidős lenne az emberi kultúrával, egy időszámításunk előtti háromezerből származó kőfaragványon azonban már egyértelműen jógát gyakorló személyt láthatunk. Az iskolák kialakulása szerinti sorrendben az első a Rádzsa jóga, vagy „Királyi jóga”, amelynek célja az egyetemes tudattal való egyesülés, eszköze a meditáció. A Dzsánya jóga is a meditációs utat választotta, ez utóbbi iskolának a legismertebb alakja maga Buddha. A Karma jóga a cselekvés jógája, tanítása szerint a helyes cselekvéssel elkerülhetjük a jövőbeni karmát. A Krisztus előtt 200 körül Patandzsali mester által alkotott Jóga-szútrákat akár az első jóga kézikönyvnek is tekinthetjük. A Tantrikus filozófia kialakítója Aszanga, aki egyesíti a jóga gondolatiságát és a gyakorlatot egy eksztatikus állapot elérése érdekében. A bhakti jóga pedig a személyes istenhez való odaadás jógája.
Az Európában, majd később Észak-Amerikában is a legelterjedtebb jóga iskola a Hatha, mind közül a legfiatalabb, keletkezését az időszámításunk szerinti 1000 környékére teszik. A „ha” szó jelentése nap, a „tha” hold, az elnevezés pedig a tudat és a test összekapcsolását szolgáló légzőgyakorlatokra, a pránájámára utal. A hatha jógán belül is számos ágat különböztetünk meg és túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy minden karizmatikus mester kialakította a saját iskoláját.

FOTÓ: yoga-jetzt.net

Az Agni-jóga egy dinamikus hatha-jóga rendszer, amelynek célja az emésztési tűz felébresztése és a szervezet sejtszintű méregtelenítése. A Luna-jóga célja a nőiség megerősítése a szexuális szervekre irányuló jóga-gyakorlatokon keresztül. Az astanga vinyásza jóga egy erőteljes és dinamikus jógarendszer. Jóga a mindennapi életben irányzatot Swami Maheshwarananda alapította és kifejezetten a modern civilizáció emberének igényeihez igazodik. A Sivananda jógát pedig Swami Sivananda alapította. Az irányzat több stílust egyesít magában, követői tizenkét ászanát emelnek ki, amelyeket mindennapi gyakorlásra javasolnak. Swami Sivananda egyik híres tanítványa Swami Satyananda Saraswati a Bihar School of Yoga alapítója. Rendszerében körülbelül 150 ászanát alkalmaz, köztük többet dinamikusan ismételnek a légzés ritmusára. Iyengar, korunk egyik legismertebb jóga-mestere módszerében a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt. A rendszer gyakorlói több száz féle ászanát sajátítanak el, és különböző jóga-kellékeket (padok, téglák, párnák, övek stb.) is használnak.

Jógázni rendszeresen kell, pont úgy, mint fogat mosni. Ha kezdők vagyunk, akkor a napi gyakorláshoz elegendő egy 20-25 perces, könnyen követhető gyakorlatsort összeállítani. De ilyenkor is érdemes figyelembe venni az egyéni igényeinket. Figyeljünk arra, mit mond a testünk, fokozatosan és elvárások nélkül végezzük a gyakorlatainkat. Soha ne hasonlítsuk össze magunkat másokkal, sőt még saját magunkkal se. Ha egy ászana tegnap könnyedén ment, ma pedig nehezünkre esik a megtartása, vagy fájdalmat okoz, ezt fogjuk fel úgy, mint testünk üzenetét. Gondolkozzunk el az üzenet jelentésén, és ne kezdjük el magunkat hibáztatni. Ha például a fa pozícióban (szanszkrit neve: vriksászana) nem tudjuk megtalálni egyensúlyunkat, akkor azon túl, hogy ellenőrizzük tartásunkat és tekintettünkkel is rögzítjük magunkat a pozícióban, vizsgáljuk meg gondolatainkat is. Ha fejünkben száguldoznak az ötletek, vagy az esti menün merengünk, akkor biztosan nem leszünk képesek megvalósítani a gyakorlatot és kibillenünk egyensúlyunkból. A jóga arra is megtanít, hogy az energia mindig követi a tudatot, ezért van az, hogy a koncentrált figyelem állapotában olyan mozdulatokat és gyakorlatokat is el tudnk végezni, amelyeket egyébként nem, illetve magunk se gondoltuk volna, hogy képesek vagyunk rá.
Az oktató által vezetett jógaórák iránymutatók lehetnek és ilyenkor, mivel a racionális gondolkodásért felelős bal-agyféltekénket teljesen kikapcsolhatjuk, hiszen még a gyakorlatok kiválasztásán sem kell bajlódnunk, jobban rá tudunk hangolódni testünk igényeire. Könnyebben tudunk elvégezni olyan gyakorlatokat, amelyeket az egyéni gyakorlás folyamán inkább elkerülünk. Ez sikerélményt ad, és segít megmaradni az önmagunkkal történő kapcsolatteremtés útján, ami végső soron, és ezt nem tudjuk eléggé és elégszer hangsúlyozni, a hatha jógának is legfőbb célja.

A jóga nyolc ága: jama – az irányító nijama – törvény vagy szabály ászana – ülés vagy stabilitás pránájáma – a lélegzet jövése és menése pratjáhára – az érzékszerveknek a nagyobb vonzás felé való fordítása dháraná – fenntartás dhjána – meditáció szamádhi – stabil értelem

Ha szeretné kipróbálni a jógát, akkor megteheti minden csütörtökön reggel 9 és 10 óra között a Marczibányi téren. A témáról többet is megtudhat a szerző blogján, kattintson!