A harmónia keresése lakberendezéssel

Azt az érzést mindannyian ismerjük, amikor belépünk egy szobába, és elsőre otthonosnak találjuk, tökéletes harmónia érzése önt el minket. Ez persze lehet pusztán egyéni ízlés dolga, de a Feng Shui követői szerint egy olyan nagy múltra tekintő tudományról van szó, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A Feng Shui elsődleges célja a qi (ejtsd: csi) szabad áramlásának elősegítése, az ember és környezete közötti harmónia megteremtése, mindehhez a természet támogató erőit hívja segítségül, hogy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb és sikeresebb élethez segítse hozzá alkalmazóit. De nem reménykedjünk abban, hogy néhány kínai dísztárgy kihelyezésével megoldhatjuk minden problémánkat.
A mai Kína területén fellelt régészeti leletekből lehet következtetni arra, hogy a vándorló törzsek szerencsecsontok segítségével választották ki a helyet a letáborozáshoz. Az i.sz. 300 körül írott Temetkezések Könyvében (Zang Shu) találjuk az első írásos utalást a Feng Shuira. A mai Feng Shui történeti elődjének tekinthető tudományt Kan Yu-nek nevezték. A jósok tevékenységében a Zhou-kortól kezdve nagy szerepet kapott a földjóslás (geomantia). Művelői gondosan kidolgozták annak elméletét, hogy hol és mikor, kinek és milyen földeken szabad vagy kell házat, templomot, síremléket stb. építenie. Igen szigorúan szabályoztak mindent: az építmény méreteit, formáját, magasságát, az ablakok és ajtók tájolását, sőt az építkezés megkezdésének napját is. Ezek az előírások azzal az elképzeléssel függnek össze, hogy a természetfölötti erők kedvező vagy ártó befolyással vannak egyes helyekre, a különböző domborzati formákra, égtájakra.
A konfucianizmus épp csak megtűrte a földjóslás létét, de nem nagyon törődött vele. Ezért a földjóslás a hozzá fűződő valamennyi módszerrel és eljárással a taoizmus hatáskörébe került. A taoisták a földjóslást először is "tudományos alapokra" helyezték. Kapcsolatot tételeztek fel a földfelszínen ható s az égi jelenségeket szabályozó törvényszerűségek között. Rendszerükben nagy szerephez jutottak többek között a csillagok, az égitestek, a csillagképek, a zodiákus, az évszakok, az öt őselem, a yin és yang erők. A földjóslás fontos segédeszközeként született meg az iránytű is. A földjóslásban jelentős tényezőnek számított az adott hely domborzati képének és körvonalainak, valamint a jellemző széljárás és a vízfolyások irányának meghatározása és elemzése. Innen származik a földjóslás kínai neve is: "szelek és vizek" azaz Feng Shui.
Nyugatra a kivándorolt kínaiak vitték hírét a Feng Shui módszerének és elsőként Amerikában lett népszerű, csupán később nyert teret Európában. Természetesen az igényeknek megfelelően sokat módosult a felhasználás módja, és lett egyre inkább a belsőépítészet és a lakberendezés eszköze. A Feng Shui tanácsadó feladata, miután a tanult módszerével felmérte a lakást, a pozitív qi-t segíteni, és a negatív qi hatását csökkenteni, valamint pontosabban kijelölni egy épületben a különböző tevékenységekre alkalmas, és a lakók számára legkedvezőbb helyiségeket, területeket is.
A tradicionális Feng Shui legősibb ága az úgynevezett Forma Iskola, a környezet természetes alakzatait, hegyek, vizek medrének formáját, áramlását, a síkságok növényzetét figyeli meg és hatásukat vizsgálja. Legfontosabb elve a természet és az ember összhangja. A modern városi létben a házak, az utak, a terek elrendezését vizsgálja, illetve ezek hatását az ott élő és dolgozó emberekre. Az Iránytű Iskola nélkülözhetetlen eszköze a nevét is adó Luo Pan vagyis a Feng Shui iránytű. Az Iránytű Iskola két módszere a Nyolc Ház, vagy Nyolc Irány Iskola (Ba Zhai Pai) és a wuxia filmcímnek is beillő névvel megáldott Repülő Csillag Iskola (Xuan Kong Fei Xing Pai).
A Nyolc Ház Iskola elmélete az épület fekvésének meghatározásán alapul. Az ingatlant négy kedvező és négy kedvezőtlen hatású területre osztja fel. Az ott élők születési évszámából kiszámítható személyes energiaszámuk a „gua szám”. A számok számos további információt jelentenek a vizsgált személyek életére és a környezettel való kapcsolatára nézve, megadják számukra kedvező és kedvezőtlen irányokat, területeket.
Ennél jóval összetettebb az úgynevezett „idő és hely”, más néven Repülő Csillag Feng Shui (Xuan Kong Fei Xing). Az idő tényezőjét is figyelembe vevő, matematikai formulákra és a kínai világszemléletet tükröző alapelvekre épülő technika. Egyesíti a forma és az iránytű módszert, azaz a látható és a közvetlenül nem érzékelhető energiákat együttesen vizsgálja, az idő dimenziójával kibővítve. Az értékelés alapját az építési év, valamint a homlokzati irány ismeretében számítások sorozatával felállított, számokkal megjelenített, különböző energiaminőséget jelölő ún. „csillagok” rendszere, a Repülő Csillag diagram képezi.
Thomas Lin Yun 1986-ban, Kaliforniában, egy egyszerű, közérthető - és ezáltal könnyen népszerűsíthető – módszert dolgozott ki. A hagyományos alapelveket ötvözte különféle ezoterikus, tantrikus, buddhista eszmékkel, valamint népi bölcsességgel és modern pszichológiai elméletekkel és ezzel megteremtette talán az egyik legismertebb Feng Shui szimbólumot. A módszer lényege, hogy egy ún. bagua-térkép segítségével szobánkat, lakóhelyünket nyolc egyenlő részre osztjuk, és az egyes részeket különböző életterületeknek feleltetjük meg. A bagua jelentése: bā = nyolc, guà = trigram.
Praktikus tanácsként jó tudni, hogy a bagua térképet úgy kell elhelyezni, hogy az első, vagyis a karrier része a bejáraton legyen. Azonban jó tudni, hogy a qi a rendes és tiszta területek szereti, tehát egy alapos nagytakarítás lehet a legelső és legegyszerűbb lépés a jó Feng Shui elérése felé vezető úton.
Forrás: Life-style.hu