Nekem annak idején a párom nyomta a kezembe, hogy ezt muszáj. És emlékszem napokon keresztül beszélgettünk az egyes életek és események mondanivalójáról. Mivel kalandregény ezért a történet tömör leírása a könyv poénjainak lelövésével is járna – ez szerintem főbenjáró bűn – ezért csak általánosságban próbálom megfogalmazni a véleményemet. 
Számomra ez a könyv fejlődésregény, ahogy azt a klasszikus Voltaire – Candide féle módon megtanultuk a suliban. A különböző életek, személyek és személyiségek révén a saját bőrén tapasztalja meg az asztrológia, az alkímia és az emberi lélek mélységeit és magasságait. Szembenéz az anyag, a szexualitás és a szerelem kihívásaival, hogy eljusson arra a szintre, ahol már csak önmagával küzdhet meg.
Szepes Mária regénye a háború után jelent meg először, Orsi Mária szerzői név alatt, az államosítás után a könyvet veszélyesnek minősítették és betiltották. Magyarországon ezután csak 1984-ben sikerült a cenzúrát kijátszva fantasyként kiadni a rövidített verzióját - hála Kuczka Péternek – a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban. Külföldön többször is publikálták, több nyelvre lefordították, de az eredeti változatot csak a rendszerváltás után ismerhette meg a magyar olvasó közösség.
Nem mellesleg nehezen letehető könyv, igazi egyéjszakás kaland, amit a megvásárlást követő hajnalon már biztosan kiolvastunk. Ahogy a címben szereplő elixir elvarázsolja a lelket úgy varázsolja át ez a regény a világlátásodat, új viszonyítási alapokat nyújtva.
Veszélyes könyv, ami belevon a világába és nem ereszt, elolvasása azzal a veszéllyel jár, hogy megváltozol.
A legújabb kiadás az írónő életmű sorozatán belül jelent meg, és keményfedeles lett.
Kiadó: Édesvíz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése